Kiskunfélegyháza

ismertető, Kiskunfélegyházai képek, galéria




Kiskunfélegyháza

Kiskunfélegyháza város Bács-Kiskun megyében, a Duna-Tisza közén található. Jelentős közlekedési csomópont: a városon áthalad az 5-ös számú főút, az M5-ös autópálya. A város vasúti forgalma is kiemelkedő: a Budapest–Szeged vasútvonalon fekszik, de közvetlen vonatok közlekednek Kiskunhalasra, Szentesre, Lakitelekre és Szolnokra is.

Kiskunfélegyháza és környéke sok egyedi értéket és felfedezni érdemes élményt kínál az ide látogatóknak. Karakteres térségi vonásai közül kiemelkedik a város történelmi és kulturális öröksége. Egy rövid körsétát téve a városban számos műemlékre és látnivalóra bukkanhat a látogató.

A település páratlan összetételű gyógyvize, a térségben készült bio-termékek, valamint a természet közelsége igazi lelki "megtisztulást", valódi kikapcsolódást nyújt a zajos hétköznapokból. Kiskunfélegyháza egész évben gazdag programkínálattal, művészeti és kulturális eseményekkel, hagyományőrző rendezvényekkel várja látogatóit.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


Induljunk a Tourinform Irodától, ami az egykori Szabó-kúria helyén álló műemléképületben található.

align=left Első megállóhelyünk a város jelképeként emlegetett Városháza, mely szecessziós stílusban épült 1911-ben. A különös színvilág és a stilizált növényi formakincs leginkább a díszterembe lépőket lepi meg.

A külső falakon levő magyaros tulipános motívumok, majolikadíszítés a Zsolnay gyár termékei. A városháza a 45 méter magas tornyával a városközpont legszebb épülete.

Második megállónk közvetlen a városháza mellett található Móra Ferenc Művelődési Központ, mely egész év során változatos programokkal várja az érdeklődőket.

align=right Egy rövid séta után eljutunk a Kiskun Múzeumba, ahol különböző kiállításokat és Magyarország egyetlen börtönmúzeumát tekinthetik meg. Itt raboskodott a hajdani betyárvilág rettegett alakjainak egész sora.

A múzeum udvarán, azaz az egykori Kiskun Kapitányság udvarán állították fel az eredetileg 1860-ban épült, Pajkos Szabó-féle tornyos szélmalmot, melynek különösen szép faragott kőpadja van.

align=left Következő állomásunk a Móra Ferenc Emlékház. A XX. századi magyar próza klasszikusának szülőházában 1972-ben nyílt a Móra Ferenc életét és munkásságát bemutató múzeum. A XIX. század közepén készült nádtetős épületet 1979-ben felújították és újrarendezték.

Első szobájának tablói és személyes tárgyai Móra Ferenc életútját mutatják be. A gyűjtemény anyaga a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum és a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdona.

Következő látnivaló a barokk stílusú Ótemplom, melyet 1749-ben kezdtek építeni. Köveit a közeli Kővágó-érből hozták. Bár 1753-ban már állt, tornya az építők ügyetlensége folytán 1754-ben ledőlt, s így újjá kellett építeni. Felszentelését 1761-ben végezte el a váci püspök.

1770-től új tornyot építettek, melynek fazsindelyes teteje 1803-ban rézborítást kapott. A templom oltárképe Mária és Erzsébet találkozását örökíti meg, melyet Fazekas Antal festett 1816-ban. A copfstílusú keresztelőkút 1780-ból, a rokokó szószék és mellékoltárok 1763-ból valók. A templom előtti két szobor is figyelemre méltó.

align=left A piactéren tovább sétálva a Hattyúház gyönyörű épületéhez jutunk. Az épület klasszicista kivitelezésére 1819 tavaszán Mayerhoffer János kapott megbízást. Az épületet 1819-20 között építették fel.

Petőfi Sándor édesapjának mészárszéke 1824-30-ig működött az épületben. Jelenleg a Petőfi Sándor Városi Könyvtárnak ad helyet. A Hattyúház az oromzaton lévő hattyút ábrázoló kocsmacégérről kapta a nevét.

A Hattyúházzal szemben található egyik legnagyobb költőnk, Petőfi Sándor szobra. A Köllő Miklós által készített szobor eredetileg Kiskunfélegyháza testvérvárosa, Segesvár főterét díszítette. Az első világháború idején szállították Magyarországra.

A kiskunfélegyházi Szent István-plébániatemplom Pártos Gyula által tervezett, 1873-1880 között épült neoreneszánsz stílusú templom.

A zártsorú főutcán áll. 2008-ban kapott műemléki védelmet. A templomkertben látható egy Szentháromság-oszlop és egy Szent család-oszlop, 2006-ban avatták fel Szent István bronzszobrát.

Célállomásunkhoz a Szent János téren keresztül vezet utunk, ahol Nepomuki Szent János Városházára néző szobrával találkozhatunk.

FÜRDŐKULTÚRA


align=left A Városi Fürdő családias hangulatú, füvesített, örökzöld és lombhullató fákkal teli környezetben, mintegy 25.000 m2 területen négy kültéri és három beltéri medencével várja vendégeit.

Az ide látogatók jólétéről a vendéglátás, salakos teniszpálya, strandröplabda-pálya és éjszakai fürdőzési lehetőség gondoskodik egész évben.

align=right

ÁLLANDÓ PROGRAMOK


  • Kiskun Napok
  • ,
  • Városalapítók Napja
  • ,
  • Gasztronómiai Fesztivál
  • ,
  • Libafesztivál

  • Zöld Napok


  • VÁROSTÖRTÉNET


    align=left A Duna-Tisza köze homokhátságára a tatárok elől menekülő kunokat IV. Béla király telepítette le 1239-ben. A nomád életmódot folytató kunok katonai szolgálataikért cserébe IV. László királytól jelentős kiváltságokat: jogszolgáltatási és igazgatási autonómiát nyertek. A XIV. században, az időközben letelepedett, keresztény hitre tért népesség az Alföld magyarok által gyéren lakott területein, többek között Félegyháza környékén élt.

    Helységünk létezését először 1389-ben kelt királyi oklevél említi "Feledhaz" néven. E középkori falut és a környékén levő kun földek egy részét Zsigmond király feleségének Borbálának ajándékozta, ettől kezdve az itt lakókat királynéi kunoknak tekintették. 1526-ban az országra támadó török seregek elpusztították, s a vidék több mint 200 évre lakatlan pusztává változott.

    A török kiűzése után a terület a Német Lovagrend birtokában került. A Lovagrend a lakatlan terület benépesítését 1743-ban engedélyezte.Félegyháza 1743-dik évi megtelepítőinek 60 %- a Jászságból, és a Kunságból , 40 %-a az ország más vidékeiről származott. 1745-ben - mint a Jászkun Kerület egyik települése- a község részt vett a jászkun redemptióban s a hajdani kun kiváltságok folytatásaként igazgatási és jogszolgáltatási önkormányzatot, szabadparaszti jogállást nyert.

    align=right A település lakóinak személyes szabadsága , a tulajdon szabad bírhatása, és az önkormányzat következtében kibontakozó fejlődés nagy vonzerőt gyakorolt a későbbi beköltözőkre. Félegyháza népessége a telepítő 219 családról 100 év alatt 1089 családra 17.000 személyre gyarapodott.

    A fő közlekedési utak melletti község 1753-ban már 8 kiskun település és 34 puszta igazgatási és bírósági központja. 1774-ben elnyert mezővárosi szabadalma évi 4 országos vásár megtartását engedélyezte, ami tovább növelte központi szerepkörét és vonzását.

    A gyorsan fejlődő város gazdasági életét a földművelésre és a nagymértékű külterjes állattartásra alapozta. Szélmalmok sora őrölte a jóminőségű gabonát, fejlődött a kereskedelem és a céhes ipar. A városközpont arculatát ma is meghatározza az 1772-ben épült kereskedőház és a hajdani mészárszék klasszicista épülete.

    A városiasodó település tornácos, kúria jellegű, paraszt-polgári házait, fésűs beépítési módját, a század végén - a városközpontban és a Kossuth utcán - díszes emeletes házak, zártsoros építési mód váltotta fel.

    1876-ban a kiváltságolt Kiskun Kerület beolvadt a vármegyékbe, de Félegyháza, járási székhelyként továbbra is megtartotta központi szerepkörét, amelyet kiépülő iskolahálózata és a század végére kialakult vasúti csomópont jellege tovább erősített.

    align=left Korszerű üzlethálózat alakult, egyre nagyobb teret nyertek a részvénytársaságok: elsőként a gőz és villanymalmok és a pénzintézetek. A századforduló évtizedeiben Félegyháza "iskolavárossá" fejlődött, s jelentős részt vállat a régió tanító -és tanítónőképzésében, a gimnáziumi és ipari oktatásában. Polgári leányiskolája 1895-től 50 éven át működött. A két világháború között nagymértékben fejlődött az elemi népiskolai hálózat, különösen a nagyhatárú település tanyai iskolahálózata.

    Kiskunfélegyháza lakossága 1949-ben 31.470 fő. A városiasodás gazdasági alapját nagyobb részben továbbra is a mezőgazdaságban, kisebb részben az állami ipari üzemekben megtermelt jövedelem biztosította. Tovább fejlődött az infrastruktúra. A városközponthoz csatlakozó többszintes épületek csoportos elhelyezésével kialakultak a lakótelepek. Szélesebb körű lett az egészségügyi ellátás. Az 1950-ben átadott közkórház akkor 120, ma 275 ágyas korszerű egészségügyi intézmény.

    Települések Kiskunfélegyháza közvetlen közelében

    Települések Kiskunfélegyháza környékén